Tartalom
TARTALOMJEGYZÉK
A szerző előszava 5
I. AZ ISKOLAKRITIKA KÖRVONALAI 10
1. Kitörési esélyünk: a szellemi tőke mobilizálása 10
2. Az iskola szerepe a modern társadalmakban 15
3. A „spontán" iskolakritika éle 17
3.1. Az iskolapolitika „pártos" vagy pártsemleges jellege 18
3.2. A diktatórikus vagy demokratikus oktatásirányítás 19
3.3. Az iskolarendszer szerkezeti feldarabolása vagy egységének megőrzése 20
3.4. Az iskolaalapítás korlátozottság vagy szabadsága 22
3.5. Az államilag elismert iskolák létszámarányos vagy teljesítményarányos finanszírozása 24
3.6. Világnézetileg elkötelezett vagy semleges oktatás 26
3.7. A helyi társadalom szorosabb vagy lazább kontrollja 26
3.8. Antidemokratikus vagy demokratikus iskolai működés 27
4. Az iskolakritika folytatása: a működés szembesítése a funkciókkal 28
4.1. Bevezetés a társadalom életébe 30
4.2. Emberré nevelés 31
4.3. Bevezetés az iskolarendszerbe 32
4.5. Bevezetés a társadalom tudáskészletébe 34
4.6. Az önművelés igényének és képességének megalapozása 35
4.7. Bevezetés a társadalmi munkamegosztásba 36
4.8. Felkészítés az életpályá(k)ra 37
5. Az iskolakritika folytatása: az iskolarendszer tartalmi és szerkezeti egységének hiánya 41
5.1. A társadalmi munkamegosztást a valóságban két képzési rendszer fedi le: az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli; az egyik államilag elismert, a másik nem (vagy éppen hogy) 41
5.2. A felülről determinált iskolarendszer 43
5.3. Az általános emberi fejlődés hiányzó pedagógiai feltételei 48
5.4. Az egység szociális kettéhasadása: az elitnevelő és a tömegnevelő iskolarendszer 54
6. Az iskolakritika folytatása: a szétzilált szabályozási szféra 62
6.1. A tartalmi szabályozás 63
6.2. A törvényi szabályozás 66
6.3. Az igazgatási típusú szabályozás 68
7. Az iskolakritika folytatása: a reálszféra lepusztult gazdasági, műszaki és pedagógiai állapota 70
7.1. Az iskolák gazdasági állapota 70
7.2. Az iskolák műszaki állapota 72
7.3. Az iskolák pedagógiai állapota 73
II. INNOVÁCIÓ ÉS REFORM 74
1. Az iskolafejlesztés álalternatívája: a visszarendeződés vagy a modernizáció 74v 2. Innováció is, reform is 78
3. Az esedékes iskolareform részfeladatai 84
4. Az esedékes iskolareformot orientáló eszmék és modernizációs minták kiválasztása 85
4.1. A nemzetközi orientáció 86
4.2. Az eszmei orientáció 98
4.3. A történeti orientáció 103
4.4. "Társadalmi" kontra "egyéni" orientáció 110
4.5. A tartalmi kontra strukturális orientáció 113
4.6. A kortárs irányzatokhoz fűződő orientáció 118
III. A MODERNIZÁCIÓ KORLÁTAINAK LEBONTÁSA 126
1. A társadalom és az egyén bővített újratermelését szolgáló oktatásügy 126
2. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli oktatás esélyegyenlősége 137
3. Az általános fejlesztés elsőbbsége a speciális képzéssel szemben 145
4. Az alulról felfelé épülő iskolarendszer 164
5. A tartalmi és a szerkezeti fejlesztés egysége 178
6. A szabályozási szféra és a reálszféra fejlesztésének összehangolása 190
6.1. Szabályozási szféra és reálszféra kapcsolata 190
6.2. A szabályozási szintek 192
6.3. A reálszféra - közelről 195
6.4. A szabályozási és a reálszféra ütközései: az innovációs plafon 206
A felhasznált irodalom 209